Ismét útra kelt 25 gimnazista a TÁMOP-3.3.10. B-12-2013-0031 „TOVÁBBTANULÁST ERŐSÍTŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁMOGATÁSA A MARCALI BERZSENYI DÁNIEL GIMNÁZIUMBAN” című pályázatának köszönhetően.

Jó hangulatban indult a csapat. Az „időkép” is kellemes kiránduló időt sejtetett. Képzeletbeli iránytűjük  Hegyestűt célozta meg elsőként. Kedvcsináló rövidke gyaloglás után elébük tárult a csoda. Egy több mint 5 millió éves vulkáni kürtő maradványaiban találták magukat. Felnézve a 20-40 cm átmérőjű bazaltoszlopokra olyan érzésük volt, mintha a templomi orgonasípok akármelyik pillanatban megszólalhattak volna a fejük felett. A hegy tetejére érve a Balaton-felvidék többi vulkáni hegye tárult a szemük elé. Egyből elő is kerültek a táskából a fényképezők, okos telefonok.

A következő állomás Köveskál volt, ahol a központban lévő régi mosóház elsősorban a leányoknak szolgált sok érdekességgel. Milyen is volt az asszonyok múltbéli élete a  „Zanussi” nélkül.

Újabb földtörténeti érdekesség következett. A kőtenger, amely Szentbékkállán maradt fenn az utókor számára leghitelesebben. Amellett, hogy egyik kőpadról a másikra ugráltak, billegtek az ingóköveken a tanulóink, meghallgathattak egy földtörténeti időutazást, s az e tájra jellemző növények virtuális meghatározását végezhették.

A gyaloglás fáradalmait enyhítette a következő állomáshely, Kékkút. A falu határában található bizánci Theodóra császárnő kedvenc italát kortyolgathatták. Az enyhén savanyúvizes forrásvíz üdítőleg hatott,a felülről érkező égi áldás már kevésbé. A programból így sajnos kimaradt a Salföld.

Az eső elől szó szerint barlangba menekült a csapat, méghozzá a tapolcaiba. Ha nem is gondolával, csak plé ladikokkal jártuk be a barlang zeg-zúgos részeit. Szerencsére mindezt sikerült megúszni koponyatörés nélkül, hisz voltak olyan részei a barlangnak, ahol szinte fekve kellett navigálni a csónakokat diákjainknak.

Jelképesen egy sziget teteje volt a következő úticél. A 136 méter magas dolomitképződmény, a Szent-Mihály domb volt. Az egykori szigeten a rajta lévő kápolnát, melyet többször is körbejártak a tanulók, a legenda szerint 40 halász építette, akik ezen a helyen találtak  menedéket egy szörnyű balatoni viharban.

A végső állomás újra a magasságokba vezetett. A Festetics kilátó, amelyről az egész Nyugat-Balaton, „fővárosával”Keszthellyel együtt tárult a szemünk elé.

Estére elfáradva, de sok élménnyel gazdagodva ért véget a Káli-medence „felfedezése”, és akik ott voltak, azokat minden bizonnyal még vissza-vissza fogja hívni ez a csodálatos Nemzeti Park.

Krénusz László