Mint minden évben, idén is megrendezésre került a gólyák számára a niklai biciklitúra. A reggeli borongós, hűvös idő ellenére délutánra kisütött a Nap, és a levegő is felmelegedett. Nagy szerencsénk volt!

Rendszerint az iskolánál gyülekeztünk, és miután összeverődött a csapat, Miklós István tanár úr vezetésével indultunk útnak. Az elején még szép egységesen vonultunk, ám a végére már kisebb-nagyobb csoportokra szakadoztunk.

Volt, ki ereje teljében, és volt, aki fáradtan érkezett a Berzsenyi házhoz. Egy kis szusszanásnyi időre megpihenhettünk, ehettünk, ihattunk, társaloghattunk, majd pár percnyi várakozás után bementünk a kúria épületébe.

Évfolyamunkhoz képest csekély létszámunkkal könnyedén befértünk Berzsenyi Dániel egykori dolgozószobájába. Idegenvezetőnk rövidke beszámolóját végighallgatva ismerkedhettünk meg Berzsenyi Dániel életének ezen a vidéken töltött éveivel. A kertet végigjárva bepillantást nyerhettünk a híres gyümölcsös fasorra, majd láthattuk Berzsenyi Dániel saját kezűleg elültetett fáját is.

Innét utunk a temetőig vezetett, ahol megnézhettük a Berzsenyi tiszteletére állított obeliszket, és végighallgathattunk egy Berzsenyi-verset és Anna néni, a költőről szóló történeteit.

Túránk utolsó részeként már egyenes út vezetett hazáig. Nehézkesen ugyan, de újra biciklire szálltunk, és - nem túl nagy lelkesedéssel - belevágtunk a tekerésbe. Végül mindenkit bevárva, Marcali határánál búcsút intettünk egymásnak.

Rövide összefoglalva: élményekkel teli túrán vettünk részt, a hallottak igazán érdekesek voltak, és ráadásul a nagyszerű hangulatnak köszönhetően a nap fantasztikusan telt el.

Pintér Hargita
Osvald Bettina