8700 Marcali, Petőfi u. 16.

+36 85 510 643

titkarsag@berzsenyimarcali.hu

Június 3-án Balatonszentgyörgyön találkozott osztályunk, egy két napos osztálykirándulás első reggelén. Mindenki vidáman, étellel-itallal felszerelve érkezett. A fiúk - mind a 6-an - kitettek magukért. Hogy senki se unatkozzon, mókázással és humorral ütötték agyon az időt, így nevetésben senki nem szenvedett hiányt. Majd felszálltunk a vonatunkra, és elindultunk.

Tapolcára érkezvén letettük a csomagokat, és utunk a tavasbarlangba vezetett. Rövid várakozás után körbevezettek minket, ahol ősföldrajzi festmények engedtek bepillantást letűnt korok élővilágába. A térhatású fotók és a film segítségével magunk is földalatti felfedező utakon járhattunk. A túra végén egy 15 perces filmvetítést követően csónakázhattunk is, amiből az osztály döntő többsége ki is vette a részét. Ezt követően 1 órás szabadfoglalkozást kaptunk, ahol sokan megéheztünk, így hát előkerültek az otthonról hozott falatok, szendvicsek. Kacsákat etettünk, és kissé meg is áztunk. Majd ismét vonatra szálltunk, és meg sem álltunk Balatonszepezdig.

A délutáni órákban a szállás elfoglalása után osztályfőnökünk, Marietta néni, a természet szeretetére nevelve túrát szervezett nekünk a Hegyestűhöz. A hosszú és fárasztó sétát követően szemet gyönyörködtető látványban volt részünk, ami kárpótolt a fáradságért. Az estét tábortűznél töltöttük, melyet szalonnasütéssel és Miklós István tanár úr szájharmonikázásával fűszereztünk.

Másnap reggel ismét vonatra pattantunk és Balatonfüredre érkeztünk, ahol a csomagok letétele után, a Balaton parton egy hosszabb szabadfoglalkozást kaptunk, melyet ajándékvásárlással és ebéddel töltött a csapat nagy része. De akadt olyan is, aki elfogyasztotta idei első jégkásáját is.

Miután visszamentünk a csomagokért pár megállót mentünk autóbusszal Tihanyig. A hajónkra várva „rövid” sétát tettünk a visszhanghoz, ami annyira visszhangzott, hogy annyiból suttoghattunk is volna, valamint az eső is elkapott bennünket. 16:10-kor indult a hajónk, mellyel átkeltünk a „magyar tengeren”, és indultunk el Balatonföldvárra, ahol egy utolsó vonatjegyvásárlás történt, viszont több mint fél órát kellett várni a vonatpótló autóbuszokra.

2 megállóval később felszálltunk utolsó vonatunkra, mely Balatonmáriafürdőre vitt minket, ahol mindenkit vártak a szülők és vittek haza. Vidám, jó hangulatú kirándulásban volt részünk.

Tóth Gábor