2023. március 17-én 26 tanuló és három kísérőtanár útnak indult, hogy rendhagyó és a Nemzeti Ünnephez méltó módon ünnepelhessék meg március 15-ét és felfedezzék Eszék értékeit.

Szigetváron egy rövid belvárosi séta után a Kossuth-szobornál tanulóink mécseseket gyújtottak és néma főhajtással emlékeztek meg a forradalom és szabadságharc hőseiről.

A magyar-horvát határt a Drávaszabolcs-Alsómiholjác határátkelőhelyen lépték át.

Az Eszéken felkeresett Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ egyedülálló lehetőségeket kínál a horvátországi magyar, de a nem magyar anyanyelvű diákok számára is, hiszen kitűnően felkészült tanárok, a modern kori oktatásnak megfelelő felszereltség és kis létszámú osztályok várják az intézményben tanulni vágyókat. Az oktatási struktúrájuk lehetőségeket kínál már az óvódás kortól a középfokú tanulmányok befejezéséig a jelentkező gyermekek számára. A kisebb osztálylétszámokkal működő általános iskolában gyerekcentrikus képzést folytatnak, nagy hangsúlyt fektetve a nyelvek és az informatika oktatására. Minden tanuló azonos feltételek mellett és képességeihez mérten kapcsolódhat a középiskolai oktatás rendszerébe az általános iskolai tanulmányai befejezése után. A következő szakirányok mellett dönthetnek: általános gimnázium, szállodaipari és idegenforgalmi technikus, közgazdász és szakács. A tanulók étkeztetését, igényeiknek megfelelően,  jól felszerelt konyha biztosítja.

Csapatunk az előadóteremben megtartott kölcsönös bemutatkozás és ünneplés után betekintést nyerhetett néhány óra menetébe (testnevelés, informatika, nyelv) és megismerhette a kiscsoportos (akár egyszemélyes) foglalkozások menetét és előnyeit.

Megköszönve a szíves fogadtatást, a csapat következő útja az Eszékhez tartozó Rétfalura vezetett. A Petőfi Sándor utcában az eszék-rétfalusi Népkör Magyar Kultúregyesület székházának homlokzatán található az Antal Mihály-emléktábla, a környékbeli magyarok 48-as emlékhelye. A pesti országgyűlésbe küldendő népképviselő-választáson a rétfalusi Antal Mihály többször és figyelemre méltó tartalommal szólt hozzá a témákhoz és hangoztatta a hadsereg magyar lábra állításának fontosságát is.

Emléktáblájánál a csoportot kísérő Györgyné Ősz Marietta intézményvezető-helyettes, Farkasné Bence Andrea történelemtanárnő és Szaka Zsolt szervező tanár helyezték el a Gimnázium koszorúját.

A Magyarországhoz is ezer szállal kötődő Eszék Szlavónia fővárosa, egy ízig-vérig közép-európai nagyváros, mediterránosan horvát nyüzsgéssel, Monarchia korabeli épületekkel, gyönyörűen felújított barokk kori erődvárossal. Fiatalos hangulatú egyetemi város tágas, gondozott zöldfelületekkel, Dráva-parti sétányokkal és kicsinosított történelmi emlékekkel.

Farkasné Bencze Andrea tanárnő tolmácsolásában a tanulók megtudhatták, hogy középkori mezővárosból nem sok építészeti emlék maradt fenn, a tipikus kereskedő- és kézművesvárost 1526-ban, a mohácsi csata előjátékaként a török csapatok a földig rombolták. Később, stratégiai jelentőségét felismerve egy, az akkori viszonyok között elképzelhetetlenül hosszú, 8 kilométeres fahidat építettek a Dráván és a mocsáron keresztül egészen Dárdáig. 1664-ben a költő és hadvezér Zrínyi Miklós, a török területekre mélyen benyomuló téli hadjárata során a hosszú fahidat felgyújtotta. A város végül 1687-ben szabadult fel a török iga alól, a muzulmán lakosság nagyrésze Boszniába menekült, német telepesek jöttek helyükre, akik egészen a 20. századig a lakosság többségét képezték.

A török kiűzése után az osztrák katonai határőrvidék egyik központja lett, a 18. század elején a török erőd kibővítésével épült ki a ma is látható erődváros, a Tvrđa.

Eszék a délszláv háborúban sokat szenvedett, 1991 novemberétől megszaporodtak a bombázások, ágyúzások, jelentős károk keletkeztek a belvárosban és az ipari üzemekben, rengeteg civil is áldozatul esett a harci cselekményeknek.

Az utóbbi években rengeteget fejlődött a város, az erődvárost teljesen felújították, a sokat ágyúzott Felsőváros is régi fényében tündököl.

Tanulóink lehetőséget kaptak a belváros kiscsoportos felfedezésére. A kapott szabadidőt kihasználva sétálhattak a hangulatos utcácskákban és lógathatták a lábukat a Dráva-parton és kipróbálhatták a helyi étkezési lehetőségeket.

Eszék nyugat-keleti irányban hosszan elhúzódva, mintegy 25 km hosszúságban terül el a Dráva déli partján. A belvárosból  a gyönyörűen felújított gyalogos híd (Pješački most) a legfontosabb, turisták által is látogatott átkelési lehetőség.

A Gornji grad (Felsőváros főtere háromszögű, autóforgalomtól elzárt tér. Itt megy keresztül a villamosvonal is, a közelében magasodik a neogótikus Székesegyház, és csak pár lépés a Dráva-part legmozgalmasabb része, a Téli kikötő. Keletre, sétálóutcaként nyílik a térből a Kapucinska ulica, mely a romantikus Sakuntala park után a város legnagyszerűbb útjában, a szecessziós épületekkel határolt Európa sugárútban folytatódik, majd hatalmas parkok mentén ér ki az erődváros közelébe.  

A Tvrđa központja a tágas, négyzet alakú Szentháromság tér, melynek közepét az ország egyik legszebb barokk szobra, az 1729-ben emelt Szentháromság-oszlop díszíti. Itt időzött egy kicsit a csapat, majd a pihenő után buszra szálltak és elindultak Magyarország felé. A határt a Petarda – Beremend határátkelőhelyen lépték át.

Hazafelé rácsodálkozhattak Villány pincesorból kialakult főutcájára, Villánykövesd és Palkonya pincesoraira. A tartalmas program végén egy rövid szigetvári pihenő után érkeztek meg az esti órákban Marcaliba.

A kirándulást a Rákóczi Szövetséghez benyújtott, március 15-höz kapcsolódó Diákutaztatási Programnak köszönhetően valósíthattuk meg.

A kiránduláson résztvevő tanulók az NTP-INNOV-2022-0266 (Innovatív tanulási környezet kialakítása és komplex tehetségsegítő programok megvalósítása) és az NTP-TFJ-2022-0116 (A tehetségsegítés feltételrendszerének javítását célzó hazai programok támogatása) programok aktív részesei és segítői.

Köszönjük szépen Andócsi János igazgató úrnak és a HMOMK munkatársainak, hogy partnereink voltak a program megvalósításban!